Egykori gerilla lesz Kolumbia elnöke, de mit lehet róla tudni?

A volt gerilla Gustavo Petro megnyerte meg a vasárnapi időközi választást, és ezzel új politikai korszakot nyitott Kolumbia számára, mivel ő lett az ország első baloldali elnöke, írja az AP News.

Petro már harmadszor próbálkozott az elnöki választáson, és a szavazatok 50,48%-át kapta, míg Rodolfo Hernández ingatlanmágnás 47,26%-ot . A választási hatóságok által közzétett eredmények szerint szinte minden szavazatot megszámláltak.

Petro győzelme drasztikus változást jelentett az elnökválasztási politikában egy olyan országban, ahol a baloldalt sokáig marginalizálták a fegyveres konfliktusokhoz vélt vagy valós kötődése miatt. Petro maga is a már megszűnt M-19 mozgalom lázadója volt, és amnesztiában részesült, miután börtönbe került a csoporttal való kapcsolata miatt.

Amit a kolumbiai elnökválasztásról tudni kell

“A mai nap a nép ünnepe. Ünnepeljék az első népi győzelmet. Ennyi szenvedést tompítson az öröm, amely ma elárasztja a haza szívét” – tweetelte Petro.

Petro győzelmi beszédében egységre szólított fel, és békejobbot nyújtott legkeményebb kritikusainak, mondván, hogy az ellenzék minden tagját szívesen látják az elnöki palotában, “hogy megvitassák Kolumbia problémáit”.

“Ettől a kormánytól kezdve soha nem lesz politikai vagy jogi üldözés, csak tisztelet és párbeszéd lesz” – mondta, hozzátéve, hogy nemcsak azokat fogja meghallgatni, akik fegyvert emeltek, hanem ” a csendes többséget is: a parasztokat, az őslakosokat, a nőket, a fiatalokat”.

Iván Duque leköszönő konzervatív elnök nem sokkal az eredmények kihirdetése után gratulált Petrónak, Hernández pedig gyorsan elismerte vereségét.

Hernández  nem kötődik egyetlen nagyobb politikai párthoz sem, és elutasítja a szövetségkötéseket. Szigorú kampánya, amelyet főként a TikTok-on és más közösségi médiaplatformokon folytatott, önfinanszírozású volt, és főként a korrupció elleni harcra épült, amelyet a szegénységért és a szociális programokra fordítható állami források elvesztéséért okol.

“Elfogadom az eredményt, ahogy annak lennie kell, ha azt akarjuk, hogy intézményeink szilárdak legyenek” – mondta Hernández a közösségi médiában közzétett videóban. “Őszintén remélem, hogy ez a döntés mindenki számára előnyös”.

Kolumbiának először lesz fekete bőrű alelnök asszonya. Petro jelöltje, Francia Márquez ügyvéd és környezetvédelmi vezető, akinek az illegális bányászat elleni tiltakozása 2019-ben fenyegetésekhez és egy gránáttámadáshoz vezetett.

A szavazásra a növekvő egyenlőtlenség, az infláció és az erőszak miatti széles körű elégedetlenség közepette került sor – ezek a tényezők vezettek ahhoz, hogy a választók a múlt hónapban a választás első fordulójában hátat fordítottak a régóta kormányzó centrista és jobboldali politikusoknak, és két kívülállót választottak Latin-Amerika harmadik legnépesebb országában.

Baloldali győzelmek Latin-Amerikában

Petro szereplése volt a legújabb baloldali politikai győzelem Latin-Amerikában, amelyet a választók változás iránti vágya táplált. Chile, Peru és Honduras 2021-ben baloldali elnököt választott, Brazíliában pedig Luiz Inácio Lula da Silva volt elnök vezeti a felméréseket az idei elnökválasztáson.

“Azt hiszem, ez azt mutatja, hogy a baloldallal szembeni félelem, gyűlölet és megbélyegzés stratégiája már nem működik a választók megnyerésére irányuló politikaként” – mondta Elizabeth Dickinson, az International Crisis Group nevű cég Kolumbiáért felelős vezető elemzője.

A kolumbiai választás számokban

A 39 millió választásra jogosult közül mintegy 21,6 millióan adták le szavazatukat vasárnap. A tartózkodási arány 1990 óta minden elnökválasztáson 40% fölött volt.

A 62 éves Petrót hivatalosan a néhány napig tartó hivatalos szavazatszámlálás után nyilvánítják győztesnek. Történelmileg az előzetes eredmények egybeesnek a végleges eredményekkel.

Vasárnap több államfő is gratulált Petrónak. Így tett egy heves bírálója, Álvaro Uribe volt elnök is, aki továbbra is a kolumbiai politika központi alakja.

A második forduló előtt készült felmérések szerint Petro és Hernández – mindketten korábbi polgármesterek – szoros versenyben voltak, mivel a május 29-i eredeti választáson négy másik jelöltet is megelőztek. Egyikük sem kapott elég szavazatot a győzelemhez, így ők kerültek a második fordulóba.

Az első fordulóban Petro a szavazatok 40%-át, Hernández pedig 28%-át szerezte meg, de a különbség gyorsan csökkent, mivel Hernández elkezdte megnyerni az úgynevezett Petro-ellenes szavazókat.

Petro programja

Belpolitika

Petro ambiciózus nyugdíj-, adó-, egészségügyi és mezőgazdasági reformokat javasolt, valamint változtatásokat a drogkartellek és más fegyveres csoportok elleni küzdelem módjára vonatkozóan. Ígéreteit azonban nehezen tudja majd megvalósítani, mivel nincs többsége a kongresszusban, ami kulcsfontosságú a reformok végrehajtásához.

“Azok az emberek, akik támogatják őt, nagyon nagy reményeket fűznek hozzá, és valószínűleg hamar csalódni fognak, amikor nem tud azonnal lépéseket tenni. Szerintem olyan helyzet alakulhat ki, amikor vagy alkukat kell kötnie, és sok programjáról le kell mondania, csak hogy néhány dolgot át tudjon vinni, vagy az egész ország megrekedhet” – mondta Adam Isacson, a washingtoni Latin-Amerika Iroda agytröszt Kolumbia-szakértője.

Külpolitika

Petro hajlandó újra felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával, amelyek 2019-ben szüneteltek. Változtatni akar Kolumbia és az Egyesült Államok kapcsolatain is, a szabadkereskedelmi megállapodás újratárgyalására és új megoldásokra törekszik a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményben tudatta, hogy a Biden-kormányzat várakozással tekint a Petróval való együttműködés elé.

A felmérések szerint a kolumbiaiak többsége úgy véli, hogy az ország rossz irányba halad. A járvány legalább egy évtizeddel visszavetette az ország szegénység elleni erőfeszítéseit. A hivatalos adatok szerint tavaly a kolumbiaiak 39%-a élt havi 89 dollárnál kevesebből.